Egy csoport hirtelen elkezdett mocorogni, és lökdösködni. Ez volt az egyetlen kellemetlen dolog, mert ha ott valaki leesett volna, ment volna vele az egész tömeg. A felnőttek rájuk is szóltak és a biztonságiak is, de nem hatott. Mindenki csak tört előre.

Mikor végre beértünk, és megnézték a jegyeinket, felmentünk pár lépcsőfokot, hogy ülőhelyet keressünk. Helyet foglaltunk és vártuk a hat órát, hogy kezdetét vegye a koncert. Ekkor megérkezett a műsorvezető, aki felkonferálta az egészet. Minden énekes nagyon jó volt, és a nagy ováció tetőfoka akkor jött el, amikor a színpadra lépett Szlovákia Superstarja, Peter Cmorik. Daniel Powtertől énekelte a Bad Day című számot. Fenomenális, lenyűgöző, amit ott hallhattunk és láthattunk. Mikor a színpadra lépett, vitt magával egy pohár bort, amiből ivott, aztán letette a földre (ez jó szokása koncik előtt). Utána következett a már országszerte ismert közös ”Csillagdal”, amit a közönség együtt dalolt a finalistákkal. Ezután még egy kör következett, és újra élvezhettük a finalisták éneklését. Cmoro a második körben az On my head című számot énekelte. A közönség csak tombolt, ugrált, hihetetlen volt. A legeslegvégére a közös duett maradt, amit Cmoro Ivan Strofekkel adott elő.

Az autogramosztás csak ezek után jött. A koncert után páran azonnal hazamentek, De azért jókora tömeg maradt, hogy kaphasson aláírást. Voltak, akiket beengedtek a kordon mögül egészen közel, miközben az énekesek ülve írogatták az autogramkártyákat. Én és a húgom a kordonnál maradtunk, és épp ott álltunk, ahol Cmoro aláírt, így végig nézhettem őt. Körülbelül egy méterre ült tőlünk. Azt be kell, hogy valljam, sokkal helyesebb élőben. J

Látszott rajta a fáradság, mert nem igazán mosolygott az egész este folyamán. Húgomnak köszönhetem az autogramomat a poszterre. Egy kedves rajongó kivette a húgom kezéből a posztert, és odavitte Cmoronak. Aláírta! Többször felénk is nézett. Sajnos nem jött oda, mert nem lehetett, de ez mit sem számított, hiszen mindvégig előttem ült, és láthattam minden mozzanatát. Be kell valljam, a mellette ülő Peter Bazikban ugyancsak kellemesen csalódtam. Rettenetesen figyelmes volt, és állandóan mosolygott (még most is előttem van az arca). Előtte nem bírtam, mert azt hittem kicsit fejébe szállt a dicsőség, hiszen a csitrik nagyon imádják. De nem, egyáltalán. Mikor elmentek még oda is intett nekünk. Irtó aranyos volt! De a többieken sem láttam semmi „sztárallűrt”, mindenki nagyon kedves volt a közönséghez.

Így telt a „Szlovákia Superstart keres” énekeseinek közös koncertezése az egész országban, Utoljára láthattuk őket igy, együtt, most már megy mindenki a maga útján.